Véres vezeklés

Tartalom:

 

 

Lanhydrock-i birtokra költözött a Hunt család. Családi örökségként tettek szert nagy vagyonra és az új otthonukra. Richard Bedingfeld meg akarta szerezni, hogy gyarapítsa birodalmát és régi ellenségén bosszút álljon még halála után is. Ez nem lesz olyan egyszerű, mint gondolta. Egy váratlan esemény tönkreteszi reményeit és ezzel elindul a lavina…

 

 

I rész.

 

 

George Hunt és családja egy kisvárosban kisbirtokos családként élt, adóságaik és a feleség Cintia Hunt betegsége miatt el kell adniuk házukat és szegénység felé sodródnak mikor egy váratlan folytán egy ügyvéd érkezik hozzájuk és elmondja a család számára menekülést jelentő hírt.

 

-          Üdvözlöm, Mark Scott vagyok. Nielsen Smith ügyvédje vagyok. George Hunt Úrat keresem.

-          Üdvözlöm. Én vagyok. Tudok valamiben segíteni? Remélem semmi baj nincs.

-          Az úr sajnos elhunyt a tegnapi napon váratlan okból kifolyólag és a végrendelete miatt vagyok most itt. A Lanhydrock-i birtokát és egész vagyonát az ön családjára hagyta és azzal a feltétellel, hogy még a héten költözzenek be a birtokra. További felvilágosítást a birtokon adok önöknek a házat illetően, a legfontosabb hogy minél előbb foglalják el. Lehetséges lenne?

-          Úristen ez biztos? Ezt nem hiszem el. Ez nagyon jó hír. Tudja, a feleségem betegeskedik és éppen a ház eladásán gondolkodtunk, mert kell a pénz a kezeléseire. De ez megoldja most minden problémánkat. Egy szem lányom van és neki is nehezen tudom a tanulmányait fizetni. Bentlakásos iskolában tanul Cornwall-ban.

-          Akkor számíthatok önökre? Be tudnának költözni a hétvégén?

-          Persze. Megbeszélem a feleségemmel, de szerintem semmi akadálya nincs.

-          Nagyszerű.

-          Köszönjük szépen.

 

Eljött a hétvége és George feleségével, Cintiával beköltözött a házba. Lányuknak táviratot írtak a hírtelen jött szerencséről, ami érte őket és a birtoktól.

 

,, Viktoria,

 

Oly szerencse ért minket, hogy tudod folytatni a tanulmányidat és édesanyád kezelései miatt sem kell aggódnod. Rossz hírem is van a számodra, Nielsen bácsi elhunyt. Az összes vagyonát ránk hagyta azzal a feltétellel, hogy a hétvégén be is kellett költöznünk Lanhydrock-i birtokára. Nagyon szép hely. Egy nagy kastély fogadott itt minket, kedves a személyzet és egy park van a hátsó udvarral ahol itthon tartózkodásod alatt tudsz a kertészkedésednek élni.  Minden gyönyörű. Nehéz ezt így leírni, de ha hazaérkezel biztos tetszeni fog a látvány, ami fogad. Várjuk már, hogy elteljen ez a hónap és hazaérkezz hozzánk, az új életedbe.

 

Csókol édesapád és édesanyád.”

-          James nézd mit írt édesapám. Nem kell elmennem innen. Isten a kegyeibe fogadott és itt maradhatok veled. Milyen boldogság ez.

-          Örülök Viktória. Tudtam, hogy meglesz a megoldás. Bár tudod, hogy semmi nem tudott volna elválasztani minket egymástól. Édesapám is ott akar magának egy birtokot megvenni Lanhydrock-ban.

-          Az lenne a legjobb. Még közelebb lehetnénk egymáshoz a szünidő alatt is.

-          Már csak fél évet kell kibírnunk és utána elveszlek feleségül és lesz saját birtokunk és örökre boldogok leszünk.

 

Eközben James édesapja Richard Bedingfel dúl –fúl. Hírt kapott, hogy a birtok, amit már évek óta meg akar szerezni, váratlan örökösökre talált. Richard egy képet tart a kezében és dühösen mégis szomorúan a képet szorongatja.

-          Ne haragudj szerelmem, hogy megint kudarcot vallottam. Ígérem, hogy ezt nem hagyom annyiban és szerelmünk emlékére megszerzem a Mi Birtokunkat.

-          Kérem, uram nyugodjon meg.

-          Megint kudarcot vallottál. Azt mondtad nincsenek örökösei annak az átkozottnak. Tönkre tette az életem és ezért bosszút állok rajta. Be kell tartanom a szerelmemnek tett ígéretemet. ,,Mindörökké” A halála után is vele leszek.

 

1 hónappal később Viktória és James haza utaznak, ahol Viktória szembesül a valósággal, egy palota ahova beköltöztek. Nagyon tetszik neki.

 

-          Édesapám, ez tényleg olyan amilyennek leírtad. Ha nem baj elmennék és szétnéznék a kertben.

-          Menj csak lányom. Ez már a te birodalmad.

-          Ohh annyira boldog vagyok.

 

Viktória a kertben csodálkozva nézegeti, a virágok szépségét mikor talál egy szobrot, ami egy sas-t és egy pintyet ábrázol, amire az van írva, hogy Mindörökké. Azon töpreng, vajon mit jelenthet a sas. Besiet édesapjához, hogy elújságolja mit talált.  

-          Édesapám, képzeld mit találtam a kertben, láttad azt a szobrot, ami a rózsabokrok között van.  Sarah néninek a családi jelképe a pinty, de mit jelent a sas? Úgy tudom Nielsen bácsinak oroszlán volt. Vagy nem?

-          Láttam kislányom én is, de nem tudom, mit takarhat a sas? Ez a birtok már nagyon régóta a család tulajdona. Nem tudhatjuk mikor épült az emlékmű.

-          Igazad van. Milyen buta vagyok. Édesapám elhívhatom vacsorára James-t és az édesapját, hogy megismerd őket?

-          Jaj, kislányom nem korai ez még? Még ez se jegyzet téged.

-          De ha elvégeztük az iskolát el akar venni feleségül.

-          Na, jó legyen. Jobb is ha tudom kinek adom oda a gyönyörű lányom kezét.

-          Köszönöm Édesapám. Nagyon szeretlek.

-          Én is téged Kicsim.

                                                        

Viktória azonnal levelet írt Jamesnek, a nagy örömhírről.

 

,,James,

 

Édesapámmal megbeszéltem, hogy várunk titeket vacsorára édesapáddal. Remélem, hamarosan látlak.

 

Csókol: Viktória „

 

James elmondta édesapjának, hogy meghívást kaptak Viktória szüleitől vacsorára és nagyon örültek neki. Elkezdtek készülődni és elindultak, hogy egy szép estét töltsenek a családnál. Mikor odaértek és Richard megpillantotta a birtokot egyből tudta.

-          Ennek nem lesz jó vége. Ez az a bírtok. Az én Sarah-m birtoka. Mit tegyek? Nem mondhatom el James-nek, a fogadalmam. Mi folyik itt? Ezt ki kell derítenem. Nem értem mit keres itt Viktória.

 

Az bejáratnál várta őket Viktória és édesapja.

 

-          Örülök, hogy megérkeztek, már sokat hallottam önről uram. Ő az édesapám George Hunt.

-          Én is örülök Viktória. George üdvözlöm.

-          Fáradjanak beljebb a vacsora már elkészült.

-          Köszönjük szépen.

 

A vacsora közben Richard óvatosan arról faggatja George-ot, hogyan tettek szert erre a birtokra. Ő elmeséli, felesége betegeskedik és milyen szerencséjük volt, hogy felesége édesapjáé volt a bírtok és most hunyt el. Richardnak világossá vált, hogy fiának a kedvese nem más, mint Ősi ellenségének és Szerelmének az unokája. Nem tudta dühében mit tegyen. Hallgasson és ígéretének híven, beházasodással szerezze meg a házat vagy tegyen róla, hogy elveszítsék vagyonuk, fiát tiltsa el kedvesétől és megvegye tőlük, ha itt az ideje. Úgy döntött most egyelőre hallgat, és meglátja, mi történik.

 

-          James itt az ideje, hogy menjünk. Későre jár.

-          Igen édesapám. Köszönjük a vacsorát.

 

 

 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Romantikus,különleges írásaimat olvashatod az oldalamon. - © 2008 - 2024 - hellsy.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat